Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot?
Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó
vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz,
s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor,
aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben.
Tudjad ezt, mikor
terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.
Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.
(Márai Sándor: Füves könyv)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése