googlee3d676861064e7c5.html

2011. december 17., szombat

A kora reggeli fényben téged szólitalak, Uram, és együtt kezdjük a napot.
Te mutatod nekem az utat, és én követlek.
Előttem jársz, egyengeted az utamat, vezeted lépteimet, bátorságot öntesz belém.
Elhalgattatod kétségeimet, vigaszt nyújtasz és gyógyitasz.
Erőt adsz az előttem álló feladatokhoz, táplálod testem és elmém.
Végtelen segitséget nyújtasz, Uram. Sohasem hagysz el.
És amikor a nappali fény elhalványul, pienést nyújtasz nekem.
Milyen csodálatos vagy, oh, Uram!
(N.P.Brummett)

Ha nincs aki segitsen, Istenben lásd meg a segitséget!
Ha sokan segitenek, lásd meg mindegyikükben Istent!
Ha nincs másod, csak Isten, láss Istenben mindent;
ha mindened megvan, lásd meg Istent mindenben!
Ám minden körülmények között az Úr vezesse szivedet!
(C.H.Spurgeon)

Csodálatos Uram, milyen gyakran fordult elő, hogy valaki a kellő időben, a kellő helyen, a kellő szavakat mondta, vagy átölelt, amikor éppen küszködtem valamivel. Azt kell hinnem, hogy valami módon neked is szereped volt ezekben a véletlen találkozásokban. Különlegesnek érzem magam a gondolattól, hogy veszed magadnak a fáradtságot, hogy számomra ily nagy jelentőséggel biró eseményeket idézz elő, hogy gondom viseled. Szeretném ha tudnád, milyen hálás vagyok érte!
(N.P.Brummett)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése