googlee3d676861064e7c5.html

2009. december 30., szerda

Pozitiv megerősitések_Charles F.Haanel

Ha változtatni szeretnénk körülményeinken, nekünk magunknak kell megváltoznunk. Vesszőparipáinkat, kívánságainkat, ábrándjainkat, ambícióinkat minden egyes lépésünkkel keresztülhúzhatják, legbensőbb gondolataink azonban olyan biztosan fognak kifejezésre jutni, mint ahogyan a növény kikel a magból.
Tegyük fel tehát, hogy változtatni szeretnénk a körülményeinken. Hogyan érhetjük el ezt? A válasz egyszerű: a Növekedés Törvénye által. Az ok és az okozat ugyanolyan abszolút és szilárd részei a gondolatok rejtett birodalmának, mint az anyagi világnak.
Összpontosítsunk a vágyott körülményekre, jelentsük ki, mintha már létező tény lenne. Innen látszik, mekkora értékük van a pozitív megerősítéseknek. Ha újra meg újra elismételjük őket, énünk részévé válnak. Tulajdonképpen átváltozunk, olyanná alakítjuk magunkat, amilyenek lenni szeretnénk.
A jellem nem a véletlen műve, hanem állandó erőfeszítések eredménye. Ha félénkek, bizonytalanok, szégyellősek vagyunk, ha folyton szorongunk, ha nyugtalanító gondolatok gyötörnek minket, vagy kerüljük a veszélyt, jusson eszünkbe az axióma, miszerint: „két dolog nem lehet jelen egy időben, egy helyen”. Pontosan ugyanez igaz a szellemi és lelki világra is. A megoldás tehát mindössze annyi, hogy a félelemmel, hiányérzettel és korlátokkal teli gondolatokat merész, energikus és magabiztos gondolatokra cseréljük.
Ennek legegyszerűbb és legtermészetesebb módja, ha kiválasztunk egy pozitív megerősítést, amely illik az esetünkre. A pozitív gondolat ugyanolyan biztosan pusztítja el a negatív gondolatot, mint a fény a sötétséget, és az eredmények is ugyanolyan hathatósak lesznek.
Csak három dolog van, amit kívánni lehet a „külső világban”, és mindegyiket a „belső világban” lehet megtalálni a három dolog, amire az egész emberiség vágyik, ami a legnagyobb fokú kiteljesedéshez és legtökéletesebb fejlődéshez szükséges: az Egészség, a Jólét és a Szeretet. Akik mindhármat magukénak mondhatják, azoknak semmi sem hiányzik a boldogságukhoz. Szellemi beállítottságunkon, helyes gondolkodásunkon múlik, hogy belépünk-e a „Legfelsőbb Erő Titkos Birodalmába”.
Ahhoz, hogy helyesen – józanul – tudjunk gondolkodni, ismernünk kell az „Igazságot”. Az Igazság tehát minden üzleti vállalkozás vagy emberi kapcsolat vezérelve. Ez a helyes tettek szükséges előfeltétele, ha ismerjük az Igazságot, ha megingathatatlanok és magabiztosak vagyunk, mással össze nem hasonlítható elégedettség lesz a részünk. Ez jelenti a szilárd talajt a kétségek, konfliktusok és veszélyek világában.
Ismerni az Igazságot, annyit tesz, hogy harmóniában vagyunk a Végtelen és Mindenható erővel.
Nem követhetünk el hibát, ha elfogadjuk, hogy az Igazság az Egyetemes Elme alapelve, és mint ilyen, Mindenütt Jelenvaló. Ha például egészségre vágyunk, annak a felismerése, hogy a bennünk lakozó „Én” lelki-szellemi eredetű, továbbá minden lélek és szellem egy – hogy ahol rész van, ott egésznek is kell lennie-, végül meghozza nekünk az egészséget, mert testünk minden sejtjének a mi meglátásunk szerinti Igazságot kell tükröznie. Ha a betegségről fantáziálunk, betegséget fognak létrehozni, ha a tökéletességről, kénytelenek a tökéletességet megvalósítani.
„Kiteljesedett, tökéletes, erős, energikus, szeretetteljes, kiegyensúlyozott és boldog ember vagyok”. Ez a pozitív megerősítés harmonikus feltételeket teremt.
A gondolkodás lelki-szellemi eredetű tevékenység, a lélek és a szellem pedig kreatív. Ha tehát nem hagyjuk elhalványulni ezt a gondolatot, szükségképpen a vele összhangban lévő körülmények fognak megvalósulni.
Ha Jólétre vágyunk, annak a ténynek a felismerése, hogy a bennünk lakozó „Én” egy az Egyetemes Elmével -, segíteni fog működésbe lendíteni a Vonzás Törvényét, amely összhangba hoz minket azokkal az erőkkel, amelyek a sikerért felelősek és a pozitív megerősítésünk jellegével és céljával egyenes arányosságban teremtik meg az erő és a bőség feltételeit.
A vizualizáció az az összekapcsolódási mechanizmus, amelyre szükségünk van. A vizualizáció nagyban különbözik a látástól,- a látás fizikai folyamat, tehát az objektív, a „külső” világhoz kapcsolódik, míg a vizualizáció a képzelet, tehát a szubjektív elme, a „belső világ”terméke. Ennél fogva életerővel rendelkezik – képes a növekedésre. A vizualizált dolgok testet öltenek.
Ha Szeretetre áhítozunk, próbáljuk tudatosítani magunkban, hogy csak akkor fognak szeretni bennünket, ha mi magunk is szeretünk; hogy minél többet adunk, annál többet kapunk vissza belőle; de csak akkor tudunk adni, ha úgy feltöltekezünk szeretettel, hogy szinte már sugárzunk.
Aki rájön, hogyan tudja összekapcsolni a legnagyobb spirituális igazságot az ún.világi dolgokkal, megismeri a titkot, amely megoldást jelenthet a problémájára. Az ember mindig felélénkül, és megfontoltabbá válik, ha módszereiben nagy eszméket, nagy eseményeket, nagy természeti tárgyakat és nagy embereket közelit meg.
Azt mondják, az ember hét évente teljesen kicserélődik, egyes tudósok azonban azt állítják, hogy tizenegy havonta tökéletesen újrateremtődünk – valójában tehát csupán tizenegy hónaposak vagyunk. Ha évről évre visszaépítjük magunkba hiányosságainkat, csak saját magunkat hibáztathatjuk.
Az ember saját gondolatainak összessége, a kérdés tehát az, hogyan érjük el, hogy kizárólag pozitív gondolatok legyenek a fejünkben, negatívak ne. Ami fontos: nem tudjuk elhárítani a negatív gondolatokat, de azt meg tudjuk akadályozni, hogy figyelmet szentelünk nekik. Ennek egyetlen módja, hogy elfelejtjük őket – ami annyit tesz, hogy keresünk valamit ellenük. Itt lép a képbe az előre gyártott pozitív megerősítésünk.
Ha dühvel, irigységgel, félelemmel vagy aggodalommal terhes gondolatok sejlenek fel a fejünkben, mondjuk el a megerősítő mondatunkat. A sötétség ellen fénnyel kell harcolni, a hideg ellen meleggel és a rossz fölött a jóval kell győzedelmeskedni. Erősítsük meg a jót, és a rossz eltűnik.
A lélek és a szellem Mindenütt Jelenvaló, mindig készen áll, mindössze arra van szükségünk, hogy felismerjük mindenhatóságát, és készen álljunk jótékony hatásainak befogadására.
A gondolatok okok, a körülmények pedig következmények. Itt rejlik a magyarázat a jó és a rossz eredetére. A gondolat kreatív és automatikusan összefüggésbe kerül tárgyával. Ez a Kozmologikus Törvény, a Vonzás Törvénye, az Ok-okozat Törvénye; enne k e törvénynek a megismerése, és alkalmazása egyaránt meghatározza a kezdetet és a véget; ez az a törvény, amelynek hatására az emberek minden korban és minden időben nittek az imádság hatalmában. A „legyen néked a te hited szerint” ennek egy másik, egyszerűbb és frappánsabb megfogalmazása.
A siker azon múlik, képesek vagyunk-e kitartóan összpontosítani az elérendő célra.

2009. október 31., szombat

A hit__Kurt Tepperwein

A sikerbe vetett hit a legbiztosabb eszköz a sikertelenség ellen.

Jézus azt mondja: „Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.”

De hogyan érjük el a hitet?

Számos úton lehet eljutni az igazi hithez. Bármelyik utat járjuk is, a hit végül is az EGYETLEN erővel való összhang eredménye. Ha egészen biztosak vagyunk abban, hogy helyesen cselekszünk, abból hegyeket mozgató erő fakad. Az ide vezető úton támpontokat és segítséget keresünk, hogy megtaláljuk az összhangot.

Ma tudatosítom magamban, hogy az élet mely területén élek mély hitből fakadó összhangban, és érezni akarom ezt a bizonyosságot.

Mindenkinek a hite szerint alakul a sorsa, ezt azonban csak a sikeresek ismerik el.

Hinni azt jelenti, „belül biztosan tudni”. Ahhoz, hogy hinni tudjunk, meg kell kérdezni önmagunktól, hogy belül mit tudunk biztosan. Alá kell merülni, ki kell ásni a belső tudásunkat, mert a hitünk mélyén a tudattalanunkban gyökerezik. Ha csak azt hisszük, amit hinni akarunk, anélkül, hogy vennénk a fáradtságot és belemerülnénk a saját mély tudásunkba, akkor „könnyű hitűek”vagyunk. Tőkesúly nélküli hajóra hasonlítunk. A felületesség és a mély hit közötti csalóka köztes síkon azokat a hittételeket, képzeteket találjuk, amelyeket magunkban hordozunk az életről. Ezeket le kell küzdenünk, mert különben ezek valósulnak meg, és nem az igaz hitünk.

Ma tudatosan leküzdöm a buktatókat, hogy megtaláljam az igaz hitemet.

Az igaz hit „valóságteremtő”. Az igaz hívőnek hatalmában áll, hogy mindent megszerezzen, vagy mindentől megváljon.

Gyakran efféle tudattalan meggyőződések határozzák meg (nem tudatosan) az életünket: „A kapcsolatok fárasztóak!”

Ha (tudattalanul) hiszünk ebben, akkor beigazolódik, és olyan társat választunk, aki valóban igencsak nehézzé teszi számunkra a kapcsolatot.

Amíg nem látjuk be, hogy a tudattalanunk teremtette ezt az állapotot, reménytelenül ki vagyunk szolgáltatva annak, ami látszólag véletlenül fordul elő.

Ha más emberek teljesen másképp élnek meg valamit, az azért van, mert valamit teljesen másképp gondolnak az életről.

Ma fel akarom ismerni, hogy a körülményeim és a kapcsolataim valójában csak azt a képzetemet tükrözik, hogy „ilyen az élet”.

Aki nem hisz a sikerben, soha sem lesz sikeres.

Aki hisz a saját sikerében, az magabiztos. A bizakodás képessége egy olyan adottság, amely lehetővé teszi, hogy lássunk valamit, ami még nincs. Bár nem létezik, mégsem puszta képzelődés. Magabiztosnak lenni azt jelenti, hogy felismerjük, minek kell lennie – anélkül, hogy egoizmus vagy haszonlesés vezérelne minket. A bizakodásban az is benne van, hogy folyamatosan áttekintjük az utat, és a „jó látószögből” mindig készek vagyunk megtenni a szükséges lépést. A bizakodás olyan, mint a gépkocsivezetés: a térképen látjuk a célt, közeledünk felé még akkor is, ha kerülő utakat kell tennünk, vagy éppen dugóban állunk.

Ma bizakodva tekintek egy élethelyzetre, és felismerem a következő teendőt – hagyom, hogy a cél idővel megmutatkozzon.

A vágyunk egy célt mutat, a hitünk az utat mutatja!

Vannak szívbéli kívánságok, amelyek a lelkünk mélyéből fakadnak, és felszínes óhajok, amelyeket tulajdonképpen csak kóstolgatunk, vagy talán nem is akarjuk igazán, hogy teljesüljenek. És van az EGYETLEN vágy, az unio mystica, az emberi léleknek, Istennek való egyesülése. De bármi legyen is a kívánságunk, fontos, hogy ne álljunk meg magánál a vágynál. Le kell vinnünk azt a mélyünkbe, és meg kell vizsgálnunk, hogy valóban hozzánk tartozik-e. Amennyiben igen, a hit erejében megerősödve engedjük ismét a felszínre jönni, hogy egy „megélt ima” keretében megvalósíthassa magát a világban.

Ma megvizsgálom a legmélyebb énemben az egyik kívánságomat – mindegy, milyen profánnak vagy szentnek tűnik is -, és hitet „teremtek” belőle.

A hit megtanulható és ugyanúgy fejleszthető, mint az izmok.

Ha tudjuk, hogy a hitben a „belső bizonyosság” a lényeg, egyre könnyebb lesz felismernünk.

Ha tudjuk, hogy a hit önzetlenséget kíván, egyre jobban megfelel a hitünk a teremtésnek.

Ha tudjuk, hogy a hit erős és gyenge is lehet, egyre nagyobb önállóságot nyerhetünk, ha akkor is a középpontban tartjuk az erőt, amikor ellenállásba ütközünk.

A hit olyan, mint egy „szellemi izom” segítségével végzett „belső mozgás”.

A „hit belső izmát” ma egy olyan ügyben hozom tudatosan működésbe, amelyik fontos a számomra, avagy valaki másnak a hasznára van.

A köszönet lényege az, hogy köszönetet mondjunk valamiért, amit kaptunk. És ez által a beteljesülést áthelyezzük a mostba.

Kevés ember tudja, hogy milyen sok lehetőség van a hálában.

A hála ott kezdődik, hogy ki-ki elismeri, hogy már eddig is mennyit kapott a teremtéstől. Tudnunk kell hálásnak lenni. Ha egyszer belekóstolunk a hála édes izébe, és megtanulunk „hálásnak lenni”, nem esik nehezünkre, hogy ne csak a megtörtént dolgokért legyünk hálásak, hanem azért is, amire vágyunk.

A hála beteljesülést szül, az Istennel való mély összeolvadáshoz vezet, és örömet ad, hogy egyáltalán létezik ez az életjáték, amelyben tudatosan megtapasztalhatjuk az emberi létet.

Ma tudatosan hálás leszek azért a sok mindenért, amit kaptam, továbbá azért a jóért, amit még bőségesen nyújt majd az élet.

2009. október 18., vasárnap

Kurt Tepperwein_Az élet nagykönyve

A VALÓSÁG CSAK "TÜKÖRKÉP": AZ ÉLET AZT TÜKRÖZI VISSZA, AMI BENNÜNK VAN.

A külvilágban az zavar bennünket a legjobban, amit saját MAGUNKBAN nem szívlelünk.
Ha idegesítenek az arrogáns emberek, akkor a SAJÁT arroganciánk tükröződik vissza bennünk. Mások butasága miatt bosszankodunk? Ez arra az énünkre utal, amelyik bizonyos dolgokat nem akar megérteni. Ha meg a szeretetlenség okoz fájdalmat, az azt jelenti, hogy még messze vagyunk az "igazi szeretettől".

Ma figyelni fogok az életemben adódó dolgokra, s a jó és rossz "véletlenekben" egyaránt fel akarom ismerni magamat.


AZ ÉLET MINDEN KÉPET ELFOGAD, AMELYNEK FIGYELMET SZENTELÜNK, ÉS A KÜLSŐ VALÓSÁGKÉNT JELENÍTI MEG.

A beavatottak szerint az ember a halála után arra a helyre kerül, amelyet az élete során a legbuzgóbban képzelt el magának. Ezért nem mindegy, hogy milyen képekkel tápláljuk a tudatalattinkat, mit nézünk a televízióban, milyen irodalmat olvasunk.

Ma megvizsgálom a televíziózási és olvasási szokásaimat abból a szempontból, hogy mennyire szolgálják az életcéljaimat.


HA AZONOSULUNK A HIBÁINKKAL, HIÁNYOSSÁGAINKKAL, AKKOR FOGVA TARTJUK AZOKAT A TUDATUNKBAN, ÉS NEM TUDUNK MEGSZABADULNI TŐLÜK.

Meg kell tanulnunk elképzelni a lehetetlent, és meg kell szabadulnunk a hibáinkra, hiányosságainkra épülő énképtől. Ha arra gondolunk,hogy nem tudom..., nem megy mert..., nekem nincs..., akkor azonosulunk bizonyos adottságainkkal. Bedőlünk a tudatunk javaslatának, amely nem akar elszakadni egyes rég megszokott sztereotípiáktól, mert így kényelmesebb a számára. Amint megjelenik a tudatomban egy hiba vagy hiányosság gondolata, meg kell kérdeznem magamtól, hogy ki vagyok valójában, és meg kell szabadulnom tőle.

Ma megszabadulok egy korlátozó gondolattól, és felismerem, hogy több vagyok, mint ez a hiba - minden lehetséges!

2009. október 11., vasárnap

“Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű.
Érts ahhoz, amit csinálsz!
Szeresd, amit csinálsz!
És higgy abban, amit csinálsz!
Igen, ilyen egyszerű ez.”
(Will Rogers)

“Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt
jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről:
főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia,
vagy nincs kinek megterítenie…”
(Paulo Coelho)

“A folyó és a szikla összecsapásából mindig a folyó kerül ki győztesen - de nem az erejének,
hanem a kitartásának köszönhetően!”
(H. Jackson Brown)

“Két dologra kell törekednünk életünkben: először arra, hogy megszerezzük, amit akarunk,
másodszor arra, hogy élvezzük. Csak a legbölcsebb emberek érik el a másodikat.”
(Dale Carnegie)

„Ha nincs életcélod, elkerülhetetlenül a biztos kudarc felé sodródsz.”
(Napoleon Hill)

“Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.”
(Les Brown)

„A szánalom ingyen van, de az irigységért meg kell dolgozni.”
(Hioszi Tatiosz)

„Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a
határt, és azt mondod: "oké, ez a határ". Majd hirtelen egy kicsit tovább lépsz. A gondolataid
hatalmával, az eltökéltségeddel, az ösztönöddel és a tapasztalatoddal nagyon magasan tudsz
repülni.”
(Ayrton Senna)

„Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, amikor reggel
felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egy biztos: aznap még
bármi történhet velünk! És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem
történik. A lehetőség benne van a reggelekben.”
(Monica Baldwin)

2009. augusztus 13., csütörtök

2009. augusztus 11., kedd

  • Örülök ennek a szép napnak.
  • Hálás vagyok azokért a tapasztalatokért, amelyeket ma fogok szerezni.
  • A lelkierő és az energia ma is elkísér.
  • Időt szánok arra, hogy felkészüljek a feladataimra.
  • Ma minden egyes helyzetre pozitív szemszögből fogok tekinteni.
  • Minden esélyt ki fogok használni, amit a mai nap nyújt nekem.
  • Az élet ma a megfelelő emberekhez és helyzetekhez fog elvezetni, és helyesen fogok cselekedni.
  • Örülök ennek a napnak.
  • Ma örömben és harmóniában fogok élni.


Gondolatban ismételgesse ezeket az igenlő mondatokat. Ha egy gondolatot napjában többször is elismétlünk, olyan mértékben erősíti és táplálja tudatunkat, hogy előbb vagy utóbb annak szerves részévé válik.
Az energetikai kiegyensúlyozottság törvénye szerint mindenki azzá válik, amit gondolataiban belül is hordoz, és kívülről is kap.

2009. augusztus 8., szombat

Amit könyörgésetekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek - Márk 11,24

"Ha elég erősen koncentrálunk egy tárgyra vagy célra, megfogható és látható lecsapódása csupán idő kérdése. Mindig a látomás az első, ez határozza meg a megvalósulást."
(Lillian Whiting)

"Az átható gondolat elég erőt termel saját maga kiszínezéséhez; kivetülésének ereje pedig egyenes arányosságban áll forrásának mélységével."
(Emerson)

"A Vonzás Törvénye az a törvény, amely által a gondolat kapcsolatba kerül saját tárgyával."

"Nem támadhat olyan gondolatunk, amelyet ne lehetne megvalósítani. Az, aki először kimondta, talán a sugalmazó csupán, de a végrehajtó is meg fog jelenni"
(Wilson)

Gondolkodj konstruktivan, hogy sikeres életed legyen

" Az ember képes rá, hogy megfordítsa a sorsát, fejlessze és újrateremtse önmagát, uralja környezetét, és saját kezébe vegye a boldogulását - erre a következményre jut minden gondolkodó, aki tisztában van a pozitív gondolkodás és az értelmes tevékenység erejével "
(Larsen)

A vizualizáció segítségével mentális képet tudunk előállítani, és az a kép lesz a minta, amelyből a jövőnk kialakul.
A minta legyen szép és tiszta, ne féljünk - merjünk nagyot álmodni! A kép legyen tiszta és éles, ne hagyjuk elsikkadni, így fokozatosan, lépésről lépésre egyre közelebb kerül hozzánk. Azok lelhetünk, akik csak lenni akarunk!
Első lépés az idealizáció, a terv, amelyre építeni fogunk. Ennek szilárdnak és tartósnak kell lennie. Lássuk a végeredményt, még mielőtt egy lépést is tettünk volna. Elvetjük a magot és tudjuk milyen termésre számíthatunk.
Második lépés a vizualizáció, amikor egyre határozottabban, pontosabban és részletesebben látjuk a képet magunk előtt, nap mint nap alakítgatjuk, formáljuk, szépítgetjük. Kidolgozunk minden részletet, közben érezzük vágyunk megvalósulását, beleéljük magunkat az adott helyzetben, érezzük a boldogságot, egy percig sem kételkedünk a megvalósulásában.
A gondolat tettekhez vezet, a tettek módszereket, a módszerek barátokat szereznek nekünk, a barátok megteremtik a körülményeket, és végül sikerül eljutni a harmadik lépésig - a megvalósításig.

Ha lelkiismeretesen gyakorolunk és látjuk sikereinket, kisebb - nagyobb dolgok megvalósulását életünkben, feltámad bennünk a hit, amely "a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés"; feltámad bennünk a magabiztosság, amely a kitartáshoz és bátorsághoz vezet; feltámad bennünk az erő, hogy összpontositani tudjunk, csak olyan gondolataink legyenek, amelyek kapcsolatban állnak vágyainkkal, céljainkkal.

A törvény szerint a gondolat testet tud ölteni, de csak az válhat Mesterré és beszélhet hitelesen, aki tudja, hogyan lehet saját gondolatainak kigondolója.
A mentális képet szilárdan és pontosan be kell építenünk szellemi - belső - világunkba, hogy a külső világban is testet ölthessen. Legyen a kép tiszta, éles , tökéletes. Ne engedjük el, a módszerek világossá válnak, kéréseink meghallgatásra lelnek, valaminek a hatására a megfelelő dolgot fogjuk cselekedni, a megfelelő időben és a megfelelő módon.

Az őszinte vágy az érzelem, a magabiztos várakozás a gondolat, az erős óhaj az akarat - e három dolog egyenes következménye a megvalósítás.

Mi csak teremtsük meg az ideáljainkat. Ne foglalkozzunk a külső körülményekkel. Varázsoljuk széppé és fényűzővé belső világunkat, a külső világban pedig megjelennek azok a körülmények, amelyeket mi már létrehoztunk. Mindig arra összpontosítsunk, amit szeretnénk, nem pedig arra, amit nem szeretnénk. Lássuk magunk előtt, milyen körülményeket teremt nekünk a Jólét Törvénye - ez fog megvalósulni.

2009. június 13., szombat

Ha csendességre vágysz...

Én vagyok a nyugalom és a higgadtság.

Élvezem a létbe ágyazott harmonikus nyugalmat.

A béke és a harmónia szétárad testem valamennyi sejtjében.

Ebben a pillanatban semmit nem kell tennem - csak léteznem kell.

Teljes mértékben pillanatnak élek, és ez beteljesíti az életem.

Én vagyok a csönd létem mélyén.

A boldogság szétárad bennem, és a lényemmé válik.

A valódi boldogságot és a valódi örömöt a belső csendben találom meg.

Kurt Tepperwein idézetek



Engedj el mindent és légy szabad!

A mai nap lesz a legszebb nap az életedben!

Minden boldog nappal megajándékozod a világot.

Tárd ki magad a pillanat szépsége előtt!

Az idegenek is a barátaid, csak még nem ismered őket.

Játszd a főszerepet az életedben!

Csak akkor élsz igazán, ha örülsz!

Éld át tudatosan a " pillanat csodáját "!

2009. június 8., hétfő

Arról, hogy mindenben az idő dönt


Mikor az élet, valamilyen emberi helyzet döntésre kényszerít, vigyázz, hogy az elhatározásokat
a változás törvényének térfogatába állítsd: mert minden „döntés” az időben
kap csak végső tartást és alakot.
Döntsél, de ne olyan föltétlenül! Ne olyan mindenáron! Ne olyan egészen!
Add meg az emberi elhatározásnak azt a játéklehetőséget, amelyre szüksége van, hogy
beilleszkedjék a világba és az időbe, elhelyezkedhessék az emberi szándékok, a változás törvényei között. Ne akard esküvel, szöggel és kalapáccsal rögzíteni minden
időkre azt, amin az éjszaka és a reggel is változtat valamit, szíved és értelmed is
örökké csiszol, másít, alakít valamit, ma, holnap és örökké. Adj az elhatározásnak
időt és térfogatot, hogy megtalálja igazi helyét és formáját a világban.
Döntsél, de ne nagyon! Döntsél, de ne föltétlenül! Cselekedjél, de ugyanakkor bízz mindent az időre is. Meglátod, holnapra vagy esztendő múltán, hogy nem te döntöttél, hanem a térfogat, melyben minden emberi ügy eldől: az idő.
(Márai Sándor: Füves könyv)

Arról, hogy mindig útközben élsz


Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot?
Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó
vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz,
s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor,
aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben.
Tudjad ezt, mikor
terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.
Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.
(Márai Sándor: Füves könyv)

2009. május 9., szombat

Seneca: Az önmagadhoz vezető útról

Jól teszed, ha útnak indulsz; tűzz ki magad elé úti célokat, de mindenekelött érkezz el önmagadhoz.
Hogyan? - kérdezed. Haladj a bölcsességben, de legelőször is azzal törődj, hogy következetes légy önmagadhoz.
Ahányszor próbára akarod tenni, hogy elértél-e valamit, figyeld meg: ma ugyanazt akarod-e, amit tegnap akartál?
A célok változása azt mutatja, hogy a lélek hullámok közt sodródik: hol itt, hol ott bukkan fel - a szél járása szerint.
Amit megalapoztak, amit jól rögzítettek, az nem imbolyog a szélben.
Ez csak a bölcs osztályrésze, de valamennyire részesülnek belőle a bölcsességre törekvők is, mondjuk, azok, akik már szert tettek némi bölcsességre.
Akkor mi a különbség köztük? - kérdezed, joggal.
Az egyik megmoccan, de nem lendül máshová, egy helyben ingadozik.
A másik meg se moccan.
Élj egészségben!

Hamvas Béla: Hétköznapi mitológia

Az egész világon csak igen kevesen voltak, akik a hétköznap kicsiny és közönséges mitológiáját megértették, és tudták, hogy mit jelent reggel fölkelni, mosdani, reggelit készíteni, dolgozni,
sietni, bosszankodni, sértődni — szürkén, gépiesen, átlagosan, megdöbbentően józanul és hazugság nélkül és minden pátoszt kizárva. Csak egészen kevesen voltak, akik tudtak, hogy ami egy napon az utcán, otthon, a boltban, a műhelyben történik, nem egyéb, mint ami századok
alatt az egész világegyetemben történik.
Ahhoz, hogy az ember a hétköznap isteni közönségességét és józan mitológiáját észrevegye, fáradhatatlannak kell lennie, nem szabad sem elfásulnia, s egy pillanatra sem szabad unatkoznia, nem szabad kieresztenie kezéből az időt.
Mindig van ok részvétre, csodálatra, segítségre, nevetésre. A hétköznap mitológiájának erénye az éberség...


Gracián: Az érettségről

Az érettség a lélek mélyén ragyog, de még inkább az erkölcsökben.
Az anyagi súly teszi becsessé az aranyat, az erkölcsi az embert.
A képességeket feldíszíti, s ez tiszteletet ébreszt. A józanság: a lélek homlokzata, a higgadtság: nyugodt méltóság. Az érett ember szavai példabeszédek, tettei teljesítmények.
Mindenki annyira ember, amennyire érett. Az ilyen folyton gyarapszik a bölcsőtől a sírig.

Gracián: A csodaember

A csodaemberhez három dolog kell, a legfőbb Adakozó három nagy ajándéka:
termékeny szellem, mély ítélőképesség, emelkedett, vidám jellem.
Nagy előny a jó felfogás, de még nagyobb a helyes gondolkodás.
Az észt ne a hátgerinc vagy az orr viselje, mert az előbbi szúrós, az utóbbi fennhéjázó.
Húszas éveinkben az akarat, a harmincasokban a szellem uralkodik.
Ha elértük a negyvenet, ítélőképesség lesz a mi urunk.
Vannak elmék, amelyek úgy szórják a fényt, mint a nap a sugarát, és estére kihunynak.
Vannak olyanok is, amelyek nappal nem vibrálnak, és ha rájuk köszön az éjszaka, mint a hiúz, sötétben jobban látnak. És vannak alkalmi elmék, akik viszont rábukkannak a célszerűre.
De mit érsz bármelyikkel is, ha termékeny szellemed, éles elméd nem füszerezi öröm és boldog megelégedettség?

2009. május 8., péntek

A változást gyakran válság váltja ki

Általában csupán akkor jövünk rá, hogy a dolgokat lehet másképp is csinálni, amikor életünk kezd széthullani. Szükségünk van arra, hogy felrázzanak.
Eleinte ez rendkívül ijesztőnek tűnik, mintegy katasztrófának, pedig ilyenkor kinyílik egy ajtó, amelyen keresztül a megértés, a tudatosság, a fejlődés mélyebb szintjeire juthatunk.
Mindannyian újra és újra átéljük ezt a folyamatot. Mihelyt meggyógyítottuk magunkat az egyik szinten, kisvártatva történik valami más, ami elvezet majd bennünket a következő szintre.
Amikor mindent a legelkeserítőbb színben látunk, vigasztaló arra gondolni, hogy mindez azért van, hogy legyen összehasonlítási alapunk.
Végre megérted vagy megtapasztalod, hogy a kétségbeejtő helyzet azt az üzenetet hozza, hogy az élet lehet szebb ennél, és hogy van kiút.
És akkor a következő lépés az, hogy körülnézzünk és szembesüljünk mindazzal, amit meg kell gyógyítani, ami még nincs harmóniában, nincs beépítve az életünkbe és nem működik.
Az igazi gyógyulás a bennünk lévő életenergia maradéktalan birtoklásából és elfogadásából ered. Ha megengedjük magunknak, hogy szembenézzünk lényünk megtagadott részeivel, rájövünk, hogy nem is olyan ijesztőek, mint képzeltük.
Ha kifejezésre juthatnak, a helyükre kerülnek, mint természetünk fontos összetevői. Nincs határvonal a "jó" és "rossz" között. Az élet minden aspektusa az életerő egy-egy eleme, az istenség megnyilvánulása.


Hajlandó vagyok tanulni életem minden eseményéből.
Mélyebb és mélyebb szinten gyógyítom magam.
Lényem valamennyi oldalát elfogadom. Átadom magam a gyógyítás ösvényének.
Egy életre elkötelezem magam a gyógyulás és a tudatosodás mellett.