A szeretet törvénye

Egy angyalnak nincs neve.
De bármely órában előfordulhat,
hogy a te nevedet viseli.
(Albrecht Goes)



Néha annyira vágyunk arra,
hogy angyalok lehessünk,
hogy közben megfeledkezünk arról, hogy jó emberek legyünk.

A szeretet alaptörvénye annak az erőnek, melyet mi Istennek nevezünk. Ha megtanulunk szeretni, és ezt párosítani is tudjuk bölcsességgel, akkor tö­kéletesek leszünk. Feladatunk és egyben életünk értelme is ezen a földön, hogy megtanuljunk sze­retni. Nemcsak a partnerünket, hanem egy olyan, mindent átfogó szeretet képességét kell elsajátíta­nunk, amely többé már senkit és semmit nem zár ki. Eképpen az Ő szeretetének hírnökei lehetünk. A szeretet azt is jelenti, hogy lehetőséget adok má­sok számára önmaguk megismerésére.

A szeretet az az öröm, amelyet akkor érzünk, amikor a szeretett emberre gondolunk, vagy a tár­saságában vagyunk, vagy valamely közösen végzett munkában beteljesülést találunk. A szeretet azt je­lenti, hogy megnyitom magam, és beengedem a többieket, hagyom, hogy részt vegyenek mindab­ban, ami engem foglalkoztat, megosztom magam velük, önmagamat felkínálom nekik. A szeretet azt jelenti, hogy örömmel munkálkodom mások javán, és hozzájárulok személyes kibontakozásukhoz.

Művészet-e a szeretet?

Sokan úgy vélik, hogy a szeretet, szerelem a vélet­len műve, ami felbukkan az ember életében, ha éppen szerencséje van. Ám ha a szeretet, szerelem művészet, akkor tudnom kell az összefüggéseket, és készen kell állnom, hogy mindent megtegyek, ami szükséges. És éppen ez a probléma, hogy a legtöbb embert a szeretetnek csupán egy része érdekli, és­pedig az, amelyet ő kap. Azt akarja, hogy őt szeres­sék, és igen kevéssé törődik azzal, vajon ő maga képes-e szeretetet adni.

Sokan úgy vélik, hogy nincs is mit tanulni, hi­szen a szeretet, szerelem nem az egyén képességei­től, hanem a szerelem, szeretet tárgyától függ. Ha rátalálok az igazi páromra, akkor a szerelem, szere­tet magától jön, vélik sokan. Ám elfelejtik, hogy a szeretet egyszerre jelenti, hogy adok és kapok, és mindig az adással kezdődik. Ez a szeretet, szerelem legnagyobb titka.

Hogyan ismerem fel életem értelmét?

Meghatározott céllal és feladattal születtem a Föld­re. Beteljesülést csak akkor érhetek el, ha életfel­adatomat felismerem, elfogadom, és eleget teszek neki.

Életem értelmét úgy ismerhetem fel, ha a követ­kező kérdéseket megválaszolom:

· Hová állított engem az élet és miért?

· Milyen korszakba születtem bele és miért?

· Mely országba születtem és miért?

· Milyen családba születtem és miért?

· Milyen barátokkal hozott össze az élet?

· Milyen körülmények között élek és miért?

· Milyen körülmények között kellene élnem?

· Mit tegyek, hogy ezt elérjem?

· Milyen krízisek - nehézségek közé sodort az élet?

· Hogyan „korrepetál" engem a sors: tanítások, be­tegségek, szenvedés, sorscsapás?

· Mi az igazi problémám?

Mit akar általa megteremteni az élet?

Mi az értelme?

· Milyen felismerésekre jutottam általa?

· Milyen következtetéseket vontam le belőle?

Milyen következtetéseket kellene levonnom?

· Hogyan tudom a pillanatot értelmesen betölteni?

Hogy legyőzzem múltam?

Hogy optimálisan megformáljam a jelent?

Hogy a jövőben a ,kívánt végállapotot" elérjem?

· Mi az álmom?

Milyen szerepet játszanék el szívesen az életben?

Milyen helyzetben érezném magam legjobban?

· Milyen a „kívánság-önéletrajzom"?

· Mit kell tennem, hogy életemből mestermű legyen?

Mit tenne egy mester - Buddha, Jézus - az én helyzetemben?

· Tulajdonképpen mi akadályoz meg abban, hogy ugyanezt tegyem?

Mikor állok készen arra, hogy azt tegyem, ami szükséges?

Fejlődni csak akkor tud az ember, ha valamely cél felé tart.

Probléma esetén ez a megoldás.

Kívánság esetén ez a beteljesülés.

Az élet esetében ez az élet értelme!

Az élet nem feltétlenül küzdelem

Szüleinktől és kultúránktól mély gyökerű hiedelmeket örököltünk, miszerint az élet nem más, mint küzdelem, és óriási erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy kielégítsük igényeinket és elérjük céljainkat. Azonban ez nem törvényszerű. Sokan közülünk nehezen tudják elfogadni ezt a nézetet, mert bármi, ami nem küzdelem, szokatlannak és idegennek tűnik. Enyhítsünk a küzdelmen és hagyjuk, hogy az életünk egyszerűbbé váljon. Természetesen mindenki életében vannak kihívások és nehéz időszakok. Alapjában véve azonban, az élet haladás egy egyszerű, természetes mederben.

Ma megengedem magamnak, hogy nem küzdök. Hagyom, hogy az életem könnyebbé váljon.